<div><p class="description">A Jeremy – újabb love story; alig egy hónap krónikája. Egy szeszélyes októberi napon Jeremyt, a tehetséges csellistát, a New York-i Negyvenhatodik utcai Művészképző másodéves tanulóját krétáért küldik. Krétát ugyan nem talál, de helyette az egyik teremben hatalmas tükör előtt megpillant egy lányt. A fekete dresszben táncoló, dús barna hajú, ragyogó szemű ismeretlent Susan Rollinsnak hívják, táncosnőnek készül, s éppen vizsgára gyakorol a korlátnál, Jeremy szeretné megszólítani, de nem tudja, hogyan kell, csúnyának és esetlennek érzi magát, néhány elhadart szónál több nem jön ki a torkán. Két hét múlva, sikeres szólóhangversenye után azonban legyűri félelmét, és megismerkedik a lánnyal. Ettől kezdve megváltozik minden, felgyorsulnak az események.</p> <p class="description">Két csetlő-botló, görcsökkel és félelmekkel, de tiszta vágyakkal teli, szeretetre éhes kamasz egymásra találásáról szól ez a történet. A hirtelen fellobbanó szerelem – legalábbis rövid ideig – feledteti velük a külvilág könyörtelen keménységét, s a két fiatal csak egymásra figyel, egymásért él. Susan és Jeremy kapcsolatába végül beleszól a felnőttek világa, ez az egy hónap azonban mindkettőjük számára életre szólóan meghatározó élmény marad.</p> <p class="description">A regényből készült Oscar-díjas filmet néhány éve itthon nagy sikerrel mutatták be.</p></div><

Roma, septiembre de 1943, hace apenas dos meses que Mussolini ha sido destituido y con los aliados ya en el sur del país, el gobierno italiano decide ahora firmar un armisticio, rindiendo a su ejército y poniendo fin así a su ridícula participación en la II Guerra Mundial. El ejército alemán no tiene más remedio que asumir el control del frente italiano para impedir que los aliados accedan en un paseo triunfal al centro de Europa. En un último estertor, Mussolini funda en el norte del país, con ayuda de los alemanes, la República Social Italiana. Con dos cabezas, la situación del país no puede ser más caótica. Aparte de la falta de artículos de primera necesidad y de la vertiginosa caída del valor de la moneda, todo el país adolece también de sistema alguno que permita aplicar las leyes con un mínimo de coherencia, convirtiéndose en un lugar muy inseguro. Las exacciones de los últimos apuntados al carro del fascismo y los delincuentes que ahora campan a sus anchas esquilman aún más si cabe a un pueblo completamente desorientado que sólo vive con la esperanza de que lleguen los aliados y traigan comida y orden al país. Vana ilusión.En este contexto sitúa Moravia a la protagonista del libro, Cesira, una joven viuda que, exasperada por la situación de carestía en que se ve sumida Roma, no duda en coger sus ahorros y abandonar temporalmente su pequeño piso y su tienda en el barrio romano del Trastévere, huyendo con su hija Rosetta, una joven ya «en edad de merecer», en dirección a su pueblo natal, situado en una zona montañosa entre Roma y Nápoles, con la esperanza de que «en el campo las cosas irán mejor». Moravia nos proporciona por tanto, una vez más, dos personajes femeninos al borde de una situación límite. Si en La Romana se trata de una madre que empuja a su hija a la prostitución, en La campesina se trata de dos refugiadas que tratan de sobrevivir en un país sin cabeza, y por tanto sin ley, ocupado por uno de los ejércitos más cruentos de este siglo, con el agravante de que se encuentra en el justo momento de darse cuenta que está perdiendo la guerra.<

«Son relatos de apariciones y desapariciones, de presencias y ausencias, como si el autor, en el teatro de su propia fantasía, persiguiera fantasmas evitando deliberadamente descubrir sus rostros, su origen, su nombre.»El estilo de Moravia conserva en estos relatos sus características: es tajante, áspero, unido al fondo cenagoso de lo cotidiano, y de pronto se eleva desde ese fondo a la blanca luminosidad de la claridad lógica…»La realidad rugosa, ingrata, que la mirada de Moravia ha indagado siempre con obstinación (y que desde siempre, en sus palabras, se ha animado de manera insólita con el hálito de la poesía), en estos relatos y pienso sobre todo en “La cosa”, “Al dios ignoto”, “Trueno revelador”, “La mujer en la casa del aduanero” parece observada por una mirada extraviada y aparece como vivida a través de un desapego y una lejanía que hacen ver su espesor como un precipitado de cristales.»Muchos de estos relatos son fábulas eróticas: el bien, el mal, el destino, el miedo, el éxtasis adquieren en ellas tonalidades de hechizos o reclaman el auxilio de la poesía para hundirse en la existencia: por ejemplo, la espléndida cita de “Las mujeres condenadas”, de Baudelaire, en el feroz egotismo de “La cosa”. Pero todos los relatos conservan el aliento, el hálito remoto de la fábula: así, los hechos narrados, la intriga, parecen descender de una antigua y desconocida tradición de memorias.»Libro hermosísimo y nuevo, “La cosa” confirma las virtudes de uno de los principales narradores contemporáneos de Italia. Virtudes que no son únicamente la capacidad de realización y plasticidad, de conocimiento y percepción de ese puro misterio que es el corazón humano. Virtudes que son, además, las de alguien capaz de una vívida evocación. El eros, en estas páginas, se transforma en motivo de sufrimiento y aun de reflexión religiosa, de dialéctica entre la pasión y la razón».Enzo Siciliano<

Lorenzo, un periodista italiano de 33 años, está profundamente enamorado de su esposa Nora. Con ella comparte la silenciosa felicidad de un matrimonio bienavenido que sin secretos ni preocupaciones vive su dicha en una armonía deliciosa. Pero la sinceridad y absoluta confianza de Nora, tan ajena al engaño y a la mentira, se convierte en un peligro para el equilibrio de la pareja cuando a raíz de un viaje conjunto al Gabón, confiesa a Lorenzo que se siente atraída por la serena madurez de Giorgio. Abocado repentinamente al abismo de los celos, Lorenzo vivirá las vacaciones en el Gabón como un auténtico calvario de pasiones inconfesables en el que comprenderá que la esencia felina de su mujer, tan sincera como misteriosa, se ha convertido de la noche a la mañana en la clave de su desesperación. Sin tener nunca la certeza de una infidelidad, enfrentado tan sólo a sus propios miedos y dudas, el viaje a la impenetrable selva africana acabará por convertirse en una experiencia mística en la que tendrá que aprender que el amor se siente y se comparte, pero no se puede poseer.<

La parafernalia luminosa y el cinismo de la Roma de Mussolini es el escenario de la que es, probablemente, la mejor y más conocida novela de Moravia. En ella se narra la historia de Adriana, una muchacha sencilla y pobre, muy hermosa, que trabaja posando desnuda como modelo para un pintor, acepta regalos de los hombres y no sabe muy bien cuándo abandonó su sueño de tener un hogar e hijos para convertirse en prostituta. También es la historia de Giacomo, estudiante universitario y revolucionario fallido que rechaza la idea de estar enamorado de Adriana; de la siniestra figura de Astarita, el oficial de la policía secreta obsesionado con la muchacha; y de Sonzogno, un burdo criminal que trata a Adriana como su propiedad privada. Las relaciones entre todos ellos conforman la que es, según algunos críticos, una de las escasas novelas del siglo XX que se encuentran a la altura de Dostoievski.<

<div>Az Umbrella vállalat hibájából kiszabadult T-vírus tovább folytatja pusztítását a Földön, a lakosságot húsevő zombik légióivá alakítva. Az emberi faj utolsó és egyetlen reménye, Alice (Milla Jovovich) a cég egyik titkos bázisán ébred fel, és ahogy elkezdi felderíteni az épületet, egyre többet tud meg titokzatos múltjáról. Alice tovább folytatja a vírus kitöréséért felelős emberek után megkezdett vadászatot – a hajszát, amely Tokiótól New York-on át egészen Moszkváig visz, végül pedig egy olyan felfedezéshez vezet, ami miatt mindent meg kell kérdőjelezne, amit eddig igaznak hitt. Régi és új szövetségesei társaságában Alice a túlélésért vív harcot, aminek tétje a lassan teljesen feledésbe merülő emberiség… <br>A visszaszámolás elkezdődött.<div><br></div></div><

<p class="description">Ellie századunk tipikus szinglije, aki az újságírói karrierje nyújtotta biztos jövedelmének és baráti társaságának köszönhetõen alapvetõen élvezi független életét. Jó kedélyét egyetlen dolog árnyékolja be: egy nõs, családos férfiba szerelmes. A szerkesztõség archívumában - megírható téma után kutatva - véletlenül rábukkan egy levélre, melyben egy szerelmes férfi arra kéri kedvesét, Jennifert, hagyja ott a férjét, és utazzon el vele. Ellie az 1960-as években írt rejtélyes levélben saját titkos vágyait fedezi fel, ezért megpróbálja kibogozni a szerelmi történet szálait, bízva abban, hogy reményt meríthet a hajdani szerelmespár sorsából. Az eseménydús, váratlan fordulatokban bõvelkedõ regényben a múlt és a jelen romantikus, megható, szenvedélyes - olykor erotikus - képei váltakoznak. Jennifer a múltban próbálja megtalálni elveszett szerelmét, az idõközben újabb szerelmes levelekre bukkanó Ellie pedig a jelenben igyekszik felkutatni az egykori szerelmeseket, és megtudni, vajon egymásra találtak-e végül?</p><

<div><p class="description">Merham takaros tengerparti település az 1950-es évek Angliájában. Olyasforma város, ahol mindenki tudja, hol a helye (aki pedig nem, azt nyomban helyre teszik). A háborúban, a Londonra hulló német bombák elől sok más kisgyerekkel együtt evakuált, nehézsorsú Lottie Swift Merhambe a tiszteletreméltó Holden családhoz kerül, amely befogadja őt, s a háború után is náluk marad. Náluk nevelkedik, és imádja Merhamot. Nem úgy Holdenék lánya, Celia, akit bosszant a városlakók kisszerűsége, szűklátókörűsége.</p> <p class="description">Amikor egy csapat bohém költözik be az art deco stílusban épült, lakatlan tengerparti házba, az Arcadiába, a lányokat – akik később szerelmi riválisok lesznek – legalább annyira vonzzák a kísértései, mint amennyire meghökkentik Merham polgárait. Olyan események láncolatát indítják el, amelyeknek múlhatatlan és tragikus következményei lesznek.</p> <p class="description">Most, mintegy ötven esztendővel később, az Arcadia ismét életre kel, s lakói újból viharos érzelmeket korbácsolnak fel. Az események többeket is arra késztetnek, hogy elgondolkodjanak a saját életükön, és feltegyék a kérdést: valaha is magunk mögött hagyhatjuk-e a múltunkat.</p></div><

<p class="description">A regény cselekménye a 17. századi erdélyi történelemhez kapcsolódik, II. Rákóczi György elhamarkodott lengyelországi hadjárata utáni években játszódik. A végső vereség előtt a fejedelem eliszkol, Kemény Jánosra bízza csapatait, azokat a "tatár khán" elfogja, "Krimiába" hajtja őket gyalog, a legaljasabb rabszolgamunkára fogja, etetve moslékkal, traktálva korbáccsal, s iszonyú váltságdíjat követelve értük. A szamosújvári "diaetán" seregestül felvonulnak az asszonyok is, követelve, hogy a fejedelem váltsa ki rabszolgaságba miatta került férjüket. Az önző fejedelem ezt megtagadja, sőt más rábízott vagyont is megpróbál eltulajdonítani, ezért a rendek leváltják, és a jó Rhédey Ferencet választják meg helyébe. A regény egyik főhőse Damokos Tamás székely főkapitány, aki a krími tatárrabságban embertpróbáló szerelmi kísértéssel küzd meg: rabtartójának felesége, Kalme úgy akarja elcsábítaní, mint Putifárné Józsefet. Amikor kiváltják, párbajban megöli a nála jóval nagyobb termetű, otromba Buzdurgánt, a párbajt eldöntő kardcsapást azóta is Damokos-vágásnak hívják. Legalább ilyen emlékezetes regényhős Czirjék Boldizsár hadnagy, a "csernátoni ezermester", aki mindenféle ravasz fortéllyal megőrzi, majd visszaszerzi Damokos váltságdíját. <br>A Jókai-irodalom általában az író hanyatló periódusának dokumentumaként, másodrangú alkotásként bánik a regénnyel, mentegetésül legföljebb az erdélyi tájleírások szépségét és a népi figurák rajzát dicsérik, pedig a századvégi "modern" irodalom egzotikus, erotikus, "salambó-i" naturalista romantikájához is lehetne sorolni. Az utószó szerzője, Gángó Gábor sok túlzó szigorral fejtegetett bírálat után eljut a méltányos megítélés közelébe: "A túláradó mese és a túláradó nyelvi humor" ma is "szórakoztató, élvezetes olvasmánnyá" teszi A Damokosokat.</p><

<p class="description">Halil Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.</p><

<p class="description">A mű, Jókai nagyszabású meséje a múlt század második felében világvárossá terebélyesedő Budapestről, az itt élő "gazdag szegényekről", vagyis a Zöld paradicsom lakóiról és a "szegény gazdagokról", az előkelő villák, paloták lelki szegényeiről szól. Aki nem olvasta a regényt, az is biztosan hallotta már Szüköl Makár, Paczal János vagy Kapor Ádám uram nevét. Ismeri a történetet, hogy amikor a "szép Diego" a gyönyörű grófkisasszony helyett a grófnőt veszi feleségül, a grófkisasszony örökre eltűnik a felső tízezer kegyetlen világából, hogy munkájából élő, tisztességes varrólányként kezdjen új életet. A kalandos életű főhősök mellett tucatnyi kitűnően megformált epizodista is felbukkan a regényben: árusok, iparosok, rendőrök, vasutasok, gonosz háziurak és szőrösszívű végrehajtók - magyarán a születő nagyváros névtelen hősei.</p><

<p class="description">Jókai életművének szinte áttekinthetetlen kincsestárában ez a két terjedelmes elbeszélés - ha úgy tetszik: kisregény - a kevéssé ismertek, a nemigen emlegetettek közül való. Pedig minden művészi lazaságuk ellenére is olyan értékek hordozói, amelyek nemcsak gyönyörűséges mulatságot keltenek a késő emberöltők olvasóiban, hanem érdekes tanulságként ki is egészítik azt a világot, amelynek Jókai többé-kevésbé hiteles és mindig nagyon szemléletes képét hagyta ránk. Mert igaz ugyan, hogy a Jókai-életmű bekalandozza a képzelettel felidézett őskortól az ábrándosan elképzelt jövendőig a történelem egészét, s benne mindenekelőtt a magyar századok változatos tájait, de az is igaz, hogy a romantikus mesélő akkor vall legtöbbet a valóságról, s a romantikán belül akkor áll legközelebb ember és világ realista ábrázolásához, amikor saját ifjú- és férfikorának idejét és a közvetlenül ezt megelőző harminc-negyven év jellegzetes hazai képeit formálja mozgalmas és színes látomássá.</p><

<p class="description">A XVIII. század leleményes hősének vagy hőstetteket véghez vivő kalandorának saját kezű életrajza halála után Angliában látott napvilágot. Tettei már életében lázban tartották a közvéleményt, így érthető, hogy a megjelenő önéletrajz valóban szenzációnak számított. <br>Benyovszky Móric, a magyar származású nemes, korán elhagyta szülőhazáját, részt vett a lengyel nemesi felkelésben, majd fogságba esett. A cár száműzte őt Kamcsatkára, ahonnan kalandos úton sikerült néhány társával megszöknie. Ezernyi kaland után, alig negyvenévesen Madagaszkár szigetén halt meg 1786-ban. <br>Jókai, miután lefordította az önáletrajzot, maga is kedvet kapott a téma megírásához. Az eseményekben valóban bővelkedő életútnak csak egy szakaszát, a száműzetés és a szerencsés megmenekülés történetét vetette papírra. Keze nyomán az életrajz mindvégig feszült, izgalmas történet lett, öregkori alkotóéveinek egyik jeles darabja. Benyovszky kivételes jellem: bátor és elszánt harcos, határozott vezéregyéniség, testi hibája ellenére is vonzó férfiú. A legváratlanabb helyzetekben is feltalája magát, s ha kell, élete kockáztatásával is hű marad a szökésre szövetkező társaihoz. Romantikus történet nem nélkülözheti a szerelmet: Benyovszky és Afanázia kapcsolatának bemutatása sok meghitt pillanattal gazdagítja a történetet.</p><

<p class="description">Történelmi alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok - a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége - a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére.<br>A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé. De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más regényeiben is, a hiteles történelmi esemény, a török világ, a török élet meglepően pontos ismerete.</p><

<p>A hivatalos magyar kultúrpolitika a második világháborút követően meggátolta (egy korlátozott példányszámú, csakis a szakembereknek szánt kritikai kiadás kivételével), hogy Jókainak ezt az 1872–74-ben írt regényét a magyar olvasók új kiadásban olvashassák. S nem véletlenül, hiszen e regényben Jókai minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a huszadik századnak azokat a borzalmait is, melyeket a cárizmust megbuktató, ateista-kommunista Oroszország idézett elő Magyarország megtámadásával, saját népének kiirtásával. De itt említhető akár Boszniának Szerbia által történt bekebelezése vagy a szerb-magyar háború is… Magyarország egykor és talán ma is legnépszerűbb, európai hírű írója jósként is bevált, s ráadásul utópiájával Orwellt is megelőzte, noha a mű sokkal inkább Jules Verne munkásságával rokon.</p><

<p class="description">A regény elsősorban Trenk Ferenc báró viselt dolgait beszéli el. Előbb a császári, majd a cári hadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer főnyi pandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezőn. Ezredessé léptették elő, de két év múlva kegyetlenkedései miatt megfosztották rangjától és örökös várfogságra ítélték. Jókai szerint kiszámított módon mérgezte meg magát, hogy a nevenapjára előre bejelentett halálával még egy utolsó gonosz tréfát űzzön ellenségeivel.<br>A másik Trenk: Frigyes, Ferenc unokaöccse, egészen fiatalon II. Frigyes testőrtisztje lett, de unokabátyjával folytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül.<br>Jókai nem elégszik meg az izgalmas események leírásával, hanem megmutatja, hogy a kalandorok is emberek, akik sok-sok lelki fájdalommal küzdenek.</p> <div><p class="description">Részlet a könyvből:</p> <p class="description">1742-ben egy novemberi napon mutatott be egy fiatal nemest II. Frigyes királynak főhadsegéde, Lottum-Willich báró. <br>A királyt még akkor nem ruházta fel a „Nagy" melléknévvel a közvélemény. Ekkor még „Szép Frigyes" volt. Emlékezett a bemutatott ifjúnak a nevére is, az arczára is; még inkább az alakjára. Mikor az egyetemet meglátogatta egyszer a király, ezt mutatták be neki a professzorok, mint legjobb tanulót, legvitézebb kardvivót és legszálasabb legényt. S azóta még nőtt egy pár hüvelykkel. Kevés híja volt termetéből az egy ölnek. S ez óriás termet a legszabályosabb idomokban volt kifaragva: Apollo alakja, Mars izmaival; arcza elpirulásig ifjú, még hamvas, borotva nem érte: az arcz még egy gyermeké, de a lélek, mely tekintetében előtte jár, egy férfié. <br>- Te vagy a derék Trenknek a legnagyobb fia, Frigyes; a ki tavaly temetteték el, katonai pompával; tizennyolcz seb helyét vitte magával a sírba és az egész világ becsülését.</p></div><

<p class="description">E válogatásnak részben az a tény ad karaktert, hogy az írások java része Jókai szabadságharc utáni bujdosásából való hazatérése és a Haynau bukását követő időszak termése, amikor is roppant termékenynek mutatkozva elbeszélések sorát adta közre. E termékeny időszakot jellemzi Mikszáth úgy, mint amikor „A nagy folyamok vegyesen viszik a gizgazt is, ami beléjük esik, deszkát, hordódongát, háztetőt, rongyos szalmakalapot, csak a kis kerti patakra kell vigyázni, mert egy kis szemét elékteleníti".<br> 1851-ben jelent meg A kétszarvú ember, a Fortunátus Imre, a Koronát szerelemért. Három évvel megelőzte ezeket az 1848-ban az Életképekben közölt Hol leszünk két év múlva?. A kötetben található írások némelyike egyéb közös vonással, egy-egy ellenségkép felmutatásával is jelleget kölcsönöz az összeállításnak.</p> E válogatásnak részben az a tény ad karaktert, hogy az írások java része Jókai szabadságharc utáni bujdosásából való hazatérése és a Haynau bukását követő időszak termése, amikor is roppant termékenynek mutatkozva elbeszélések sorát adta közre. E termékeny időszakot jellemzi Mikszáth úgy, mint amikor „A nagy folyamok vegyesen viszik a gizgazt is, ami beléjük esik, deszkát, hordódongát, háztetőt, rongyos szalmakalapot, csak a kis kerti patakra kell vigyázni, mert egy kis szemét elékteleníti". 1851-ben jelent meg A kétszarvú ember, a Fortunátus Imre, a Koronát szerelemért. Három évvel megelőzte ezeket az 1848-ban az Életképekben közölt Hol leszünk két év múlva?. A kötetben található írások némelyike egyéb közös vonással, egy-egy ellenségkép felmutatásával is jelleget kölcsönöz az összeállításnak. Magyar ének csendül fel a török főtiszt kertje közelében… Egy elárvult testvérpár keresi messze, ismeretlen földön pogány rabságba hurcolt édesapját, s hangszerét pengetve, szomorú dalt énekelve gyűjti a váltságdíjat. Félelmetes az idegenség, a magány, de még félelmetesebb a mendemonda a sziklák titokzatos lakójáról, a kecskeszőrű, homlokán szarvakat viselő, patás lényről. Élő vagy kísértet? Ember vagy ördög? És segít-e a török basa magyar felesége? Megtalálják-e elveszett apjukat? Létezik-e a kétszarvú ember, s ha igen, ki az? A török árnyékában élő Erdélyi Fejedelmség határvidékére kalauzol ez a mostani, kitalált horrortörténeteknél is izgalmasabb kisregény<

<p class="description">"A kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak - írja a regényről Acsády Ignác. <br>Mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, a hazai és bécsi magyar előkelő körök mindenféle egyéniségei, komoly emberek és szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. <br>Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez, s a Tanussyak történetében sok olyan van, mint állítólag ma is meglevő ottani híres nemesi család körében történt."</p><

<div><p class="description">1848 március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz.</p> <p class="description">A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét.</p> <p class="description">A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve.</p> <p class="description">A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél.</p> <p class="description">A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.</p></div><

<p>El primer domingo de mayo de 1842 la ciudad de Londres despertó con una trágica noticia, la muerte de la popular duquesa de Nolford. Los primeros indicios señalan como causa de la desgracia un incendio accidental y así lo decreta Derek Wayne, detective de Scotland Yard y encargado del caso. Pero, cuando todo parecía sumamente claro, aparece en escena la señorita Eleanor Grant y echa por tierra su teoría aportando pruebas que apuntan a que su amiga ha sido asesinada.</p> <p>Eleanor no necesita buscar un culpable pues sabe muy bien quién es el responsable de esta atrocidad y se esforzará por demostrarle a todo Londres quién está detrás de la muerte de Harmony. Ahora deberá convencer al testarudo detective de que ella es la única que puede ayudarlo en el caso. Eleanor intentará hacer justicia al mismo tiempo que procura esconder su mayor secreto. Así, Derek se verá arrastrado a una vorágine que lo llevará a enfrentarse al mayor misterio de su carrera, mientras lidia con esa testaruda mujercita que insiste en inmiscuirse en la investigación y meterse en su corazón.</p> <p>Harmony Brunet tenía la vida perfecta: amor, dinero y popularidad. Derek y Eleanor arañarán su pasado y juntos descubrirán quién era realmente la duquesa y qué escondía. Las pistas señalan al duque como culpable de su asesinato. Pero ¿será realmente su verdugo? ¿O tal vez otra víctima?</p><

<p class="description">"Ami az állatszelídítő a fenevadak ketrecében, ami a hindu kígyóbűvölő a csúszómászói között, ami a lóidomár a fék nem szokta szilaj ménnel szemben: az a lélekidomár a lelkes állatok világában. Új szó, rossz szó, de nincs más."<br>Ez a csodatévő férfi, Lándory Bertalan, Jókai képzeletének terméke, de jellemének megalkotásához számos minta szolgálhatott. A regény hátterében máig emlékezetes történelmi események zajlanak. Az egyik a híres szegedi rémper, amelynek során Ráday Gedeon és Laucsik Máté - Jókai regényében Lándory - gyakorlatilag teljesen fölszámolták a dél-alföldi betyárvilágot. A rémper szálai azonban messzire vezettek, egyrészt olyan fontos személyiségek voltak a bűntettek közvetett irányítói, akik végül is elérték, hogy abbamaradjon a vizsgálat, másrészt arra is fény derült, hogy a betyárok nemzetközi bűnszövetkezetekkel is kapcsolatba kerültek. Jókai az utóbbi szálon indult el, s így Lándory egy bécsi bankár kínos ügyleteibe pillanthat be, aztán pedig egy francia arisztokrata család messze ágazó örökösödési háborújába csöppen bele. S miközben kinyomozza az igazságot, akaratlanul is szemtanúja az egész világot lázba hozó eseménynek: a párizsi kommünnek.<br>E két "szenzáció" a történelmi háttere Jókai nagyívű, fordulatos és izgalmas megoldásokban bővelkedő regényének.</p><

<p class="description">"Azt beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik le a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak? ...A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra."<br>Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?</p><

<div> <div class="layout_books" id="layout_books_show"><div class="container"><div id="main"><div id="content" role="main"><div id="pjax"><div class="text"><p style="text-align: justify;">A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a „legvitézebb huszárig” és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.</p></div></div></div></div></div></div></div><

<div> <p align="JUSTIFY" style="text-indent: 0.64cm; margin-top: 0.35cm; margin-bottom: 0.35cm; line-height: 150%"> A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszony története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollegistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, "a legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a Székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.</p> </div><

<p class="description">Krisztus születése után ötszáznegyvenötödik évben egy addig ismeretlen része a világnak kezdé a historikusok figyelmét magára vonni. Egy mesés világrész Ázsia belsejében, köröskörül kétezer mérföldnyi távolban minden tengerparttól, melynek magas hegyeiről a világ mind a négy részeiben lakók azt tarták, hogy ott a világ vége. <br>E hegyek fehér ormai messze belátszanak China, Persia, India és Szibéria határaiba, szétágazva hosszú lánczolatban. <br>A rómaiak nevezik Imaus-nak, a csinek Altai-nak, a persák Kafhegynek. Ezek ama mesés "aranyhegyek", - a földnek öve, melyek a pars mythologiában az istenség által érző idegekkel vannak ellátva; itt beszél Isten a földdel, midőn azt akarja, hogy az megrázkódjék az emberi bűnök terhe alatt, s tövisekkel, szárazsággal, viharokkal árassza el a népeket, vagy midőn azt akarja, hogy édes éltető melegség terjedjen szét fűbe, fába, s bőség és öröm tenyészszen az egész mosolygó világon. E hegyek talapzatában van azon roppant zafirkő, melynek viszfényéből támad az égnek azur-kék színe.<br>Így szól a pars mythologia.</p><

<p class="description">Mert hát a pénz mindenütt isten.<br>Afrika kaffereinél és a Jeges-tenger csukcsijainál; ha nincs is császárkép nyomatva rá. Egyik helyen a kaurikagyló, másikon a tengeri-kutya-fog a pénz: abban számítanak. Ahány nép, annyi neve az istennek. Talán Buddha, Brahma, Szjadei Hahe, Viclipucli, Jehova? Dehogy! Lak-rúpia, Tael, Millereis, font sterling, tallér, líra, frank, lej, márka, korona, piaszter, rubel, duros, dollár: ez az isten.<br>A bálványhoz, a láthatatlan istenhez csak azért imádkoznak, hogy segítsen nekik ehhez a másik istenhez, az igazihoz kegybe jutni.<br>Délelőtt predikál nekik valaki a mennybéli istenről, azon elalusznak, délután predikál nekik más valaki a földi istenről, a pénzről, arra fölébrednek.</p><