A STAR TREK 50 éves történetének első bő 20 esztendejében egyet jelentett a Kirk-Spock-McCoy triumvirátussal, meg persze a klasszikus sorozat egyre jobban megismerhető többi szereplőjével: Montgomery Scott főgépésszel, Nyota Uhura kommunikációs tiszttel, Hikaru Sulu kormányossal, valamint Pavel Csekov navigátorral és mindenessel. Az ő kalandjaikat mesélte el a 60-as években három évadot megért eredeti széria, majd a 70-esek elején a két továbbit futott animációs, végül hat nagyszabású mozifilm.
Az eredeti tévésorozat folyamatosan esett-kelt, minden szezon végén törölni akarták, de a készítők, és még inkább a rajongók lelkesedése életben tartotta. Az első igazi sikereket csak megszűnése után aratta, ez gondolkodtatta el a gyártócéget az esetleges folytatásról. A hétvégi matinék gyerekeknek szánt rajzfilmepizódjai közül messze kiemelkedtek intelligenciájukkal a Star Trek-forgatókönyvek, így hamarosan már az élőszereplős változat feltámadásáról keringtek a pletykák. Aztán 1977-ben megérkezett a Csillagok háborúja, és történelmet írt. Népszerűsége megölte a sorozatterveket, de megszületett az első mozifilm, mely hangulatában egyesíteni próbálta az eredeti sorozat esztétikáját a Star Wars látványvilágával és Kubrick 2001-ének filozófiájával.
A megbízhatóan teljesítő mozik mellett 1987-ben megújult a tévés változat is, hajóra szállt az Új Nemzedék, és ez már az első pillanattól kezdve sikeresnek bizonyult. Az öregedő eredeti színészek végül 1991-ben, a hatodik filmmel letették a lantot, és átengedték a terepet az „ifjabb korosztálynak”. Hogy ez aztán mégsem teljesen így alakult, arról a stúdió biztos bevételre törekedő vezetői tehetnek. Nem mintha bármi baj lenne azzal, hogy a hetedik filmben együtt szerepel a régi és az új legénység. A Trek rajongóinak aligha kell elmesélnem, miként esik meg ez, aki meg valamilyen csoda folytán még nem tudná, olvassa csak el a regényt!
Időközben képernyőre került még három újabb sorozat, a mozikba pedig további hat film. És nagyban készül a Discovery című széria, amelynek várhatóan jövőre lesz a bemutatója. Tehát eseménydúsan telt ez az 50 év, és még csak a látnivalókról beszéltem. Természetesen voltak még regények, novelláskötetek, képregények, háttérirodalom, meg mindenféle modell, kütyü, gezemice. Hiszen, mint tudjuk, a rajongóknak bármit el lehet adni.
De maradjunk meg a könyveknél, és azoknak is egy bizonyos fajtájánál, amit úgy neveznek: novellizáció. Különös képződmény ez, nem önálló regény: egy film, tévéepizód vagy más hasonló mű forgatókönyve alapján készül, többé-kevésbé kötött formában. A most következő (és jövő hónapban befejeződő) regényünk tökéletesen szemlélteti ezt az irodalmi formát. Mivel a könyvnek rendszerint a hozzá kapcsolódó film bemutatójával egy időben kell megjelennie, az író többnyire nem a végleges forgatókönyvvel dolgozik, és ez rendkívül érdekes eltéréseket eredményezhet. Aki látta a filmet, annak jó vadászatot, mondhatom, lesz mit fölfedeznie; aki meg nem, az csak szórakozzon jól a kalandos történeten! Köszöntjük az 50 éves Star Treket, de legfőképp nézőit és olvasóit, akiknek ezt a hosszú életét köszönheti.
Tartalom:
J. M. Dillard
STAR TREK – NEMZEDÉKEK
Dayton Ward
MAJDNEM... DE PONT NEM
