Miloš Mikeln – Sztálin, a zsarnok élete
Nem történészi művet tart a kezében az olvasó; a szlovén regényíró számára a történelem nem hűvös fővel, pártatlanul szemlélendő tárgy, hanem olyan események láncolata, melyeknek közelebbről vagy távolabbról valamennyien szenvedő részesei, vagyis tanúi – hiteles tanúi – voltunk.
Szépíróként veszi tehát kezébe a tollat mégsem regényt ír azonban, hanem esszét. Ez a kötet mondhatni annak dokumentuma, hogyan birkózik egy közép-európai írástudó azzal a történelmi alakkal, akinek működése minden kortársunk közül a legnagyobb hatással volt az író – és persze valamennyiünk – életére. Ki is volt valójában Sztálin, s hogyan lett azzá emberré, akinek jelleme, személyisége, gondolatai és indulatai mindannyiunk életén nyomot hagytak?
A közelmúltban elhunyt szovjet festőművész, Pjort Belov látnoki erejű képei is ugyanilyen kínlódó töprengések nyomán születtek: megszülettek: megdöbbentő jelképekben fogalmazza meg az iszonyatot, haragot és a gyászt, amit a zsarnok korára visszatekintő művész érez.
