Gyilkosság…gyilkosság… Szirénázó rendőrautó, az ablak alatt csődület, a kaput bezárja az ijedt házmester, bent megrémült, egymásra gyanakodó, egymást gyanúsító szomszédok…
Egy „klasszikus detektívregény” is kezdődhetne így. A különleges azonban az, hogy amiről szó van: megtörtént. A rejtélyes lábnyom, a kifosztott lakás, a holttest, a véres balta az valódi, és valódi a bűnt kiváltó indíték: a féltékenység, a nyereségvágy, a gyűlölet vagy a környezet korlátolt-babonás előítélete, amely cselekvésre késztette a történetek kezdetén még „ismeretlen tettest”. S míg dolgozik a daktiloszkópus, a fényképész, az orvosszakértő, már munkába kezdenek a nyomozó kollégák, az egész bűnüldöző apparátus… Mág Bertalan nyomozó főcsoportvezető gyakran nagy bravúrral, izgalmas fordulatok közepette megoldott „eseteket” beszél el, és az olvasó előtt lépésről lépésre tárulnak fel a tények, s a nyomozás vezetőjével szinte egy időben fejtődik meg a titok, a talány, hogy ki a gyilkos.
