A szerző 1899-ben született a Fejér megyei Csóron. Az 1919–1924. években a Képzőművészeti Főiskola festőnövendéke volt. 1929-ben fel kellett hagynia a festészettel, és nyomdai-könyvkiadói vonalon dolgozott 1957-ig. Közben, ritka periódusokban írt verset, novellát, szatírát, esztétikai és társadalmi tanulmányokat. E könyv írásaival mégis először jelentkezik önálló kötettel.
Elbeszéléseiben valamely aktuális problémához kapcsolódva igyekszik a túlcsapongásra hajlamos képzeletet a
keretei között tartani és saját szavai szerint annak a hitének ad hangot, hogy az Ember a jövő szédítő technikai ígéretei – és fenyegetései – között is
marad, természete jó és rossz adottságai közé zárva…
